A statisztikákból egyértelműen kiolvasható: Európában egy ideje már nyugtalanító lassulást mutat az ipari termelés. Vajon hogyan, milyen módszerekkel lehet megállítani, illetve visszafordítani a folyamatot?
A Végrehajtó Bizottság 2026. május 27-ei ülésén az industriAll Europe – valamennyi tagország támogatásával és egységes fellépésével – elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy határozott intézkedésekkel védje meg a munkavállalókat, stabilizálja az energiaárakat, illetve óvja meg Európa ipari alapjait az egyre kiszámíthatatlanabb geopolitikai helyzet közepette.
Európa egy rendkívül bizonytalan időszak küszöbére érkezett. Az ukrajnai és közel-keleti háborúk, a kelet-ázsiai konfliktusok erősödése, valamint a szigorú szabályokon alapuló nemzetközi rend fokozatos gyengülése átalakítja a világkereskedelmet, miközben újabb energiapiaci sokkokat idéz elő. Az olaj ára 2025 vége óta közel 50 százalékkal, a földgázé pedig 40–70 százalékkal nőtt, ami több mint 30–35 milliárd euróval emelte meg Európa fosszilisenergia-importjának költségeit. Az infláció újfent emelkedő pályára állt, miközben a gazdasági növekedés és az ipari termelés lassulást mutat – írja a vdsz.hu.
Csak 2025-ben az Európai Unió több mint 210 ezer álláshelyet veszített el a feldolgozóiparban, ami havi szinten hozzávetőleg 17 ezer megszűnő munkahelyet jelent. A legnagyobb mértékű visszaesést Németországban és Romániában regisztrálták, miközben az energiaintenzív ágazatok – kiváltképp a vegyipar, a fémipar és a műtrágyagyártás – egyre súlyosabb nyomás alá kerülnek a magas energiaárak és a globális túltermelés miatt. A kapacitáskihasználtság 77,8 százalékra csökkent, ami jóval a korábbi történelmi átlagok alatt van, és az ipari eszközök széles körű kihasználatlanságára, illetve további leépítések kockázatára utal. A lakossági energiaköltségek továbbra is a 2021 előtti szint felett alakulnak, ami elsősorban az alacsony jövedelmű háztartásokat terheli.
Mindezek miatt a Végrehajtó Bizottság egy határozott hangvételű nyilatkozatot fogadott el, amely összehangolt uniós intézkedéseket sürget az energiaárak stabilizálása, a vásárlóerő megőrzése és az ipari leépülés újabb hullámának elkerülése érdekében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a munkavállalóknak nem szabad viselniük a válság idején kialakuló extraprofit terheit. 2025-ben a vállalati osztalékfizetések elérték a 486 milliárd eurót, miközben a részvény-visszavásárlások is történelmi csúcsközeli szinten maradtak annak dacára, hogy az ipari foglalkoztatottság visszaesett.
A nyilatkozat egyik központi követelése az európai villamosenergia-piac átfogó reformja. Bár Európa villamosenergia-termelésének jelentős része alacsony kibocsátású forrásokból származik, a kontinens továbbra is ki van szolgáltatva a fosszilis energiahordozók által befolyásolt ármozgásoknak. A dokumentum a villamosenergia-árak leválasztását sürgeti a gázárakról, emellett pedig kívánatosnak tartja az árstabilizáló szabályozások megerősítését, valamint a hálózatokba, energiatárolásba és tisztaenergia-infrastruktúrába irányuló beruházások felgyorsítását. Az energiára stratégiai közjószágként kell tekinteni, nem pedig a piaci kilengéseknek kitett termékként.
A nyilatkozat emellett hosszabb távú jövőképet is felvázol Európa ipari fejlődésére vonatkozóan. A kontinensnek újjá kell építenie ipari ökoszisztémáit, biztosítania kell a stratégiai értékláncokat, és meg kell őriznie a klímasemlegességhez és a gazdasági biztonsághoz szükséges technológiák tervezési és gyártási kapacitásait. Ez érinti többek között a tisztaacél-gyártást, az akkumulátoripart, a hidrogéntechnológiát, a félvezetőgyártást, a kritikus nyersanyagok feldolgozását, a védelmi célú termelést és a gyógyszeripart is. A szervezet szerint minden állami támogatást kötelező társadalmi feltételekhez és erősebb ipari demokráciához kell kötni.
A Végrehajtó Bizottság végkövetkeztetése szerint kizárólag egy ipari, energetikai és társadalmi együttműködésre épülő Európa képes garantálni az ellátásbiztonságot, a társadalmi igazságosságot, a klímavédelmi átállást és a közös szuverenitást.
Forrás: vdsz.hu
Borítókép: Sururi Ballıdağ Director