A KSH csütörtökön ismertette az építőipar júniusi teljesítményére vonatkozó adatokat: a termelés volumene a nyers adatok alapján 1,2 százalékkal, munkanaptényezővel korrigálva pedig 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, míg az előző hónaphoz képest a kiigazított adatok szerint 3,9 százalékos csökkenést mértek.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH nagymértékben módosította a májusi adatokat: az előző havi közlésben még 10,7 százalékos éves visszaesés szerepelt, a mostani tájékoztatásban azonban már csupán 2,8 százalékos csökkenés látható, miközben havi összevetésben a korábbi 6,5 százalék helyett 4,6 százalékos visszaesést jeleztek. Az adat így már „nem olyan tragikus”, mint amilyennek korábban tűnt, ugyanakkor továbbra sem tekinthető kedvezőnek – fűzte hozzá Regős, akit egyúttal meglepett, hogy éppen a jellemzően állami megrendelésekhez kötődő egyéb konstrukciók építése tudott növekedni, hiszen kormányváltások idején általában lassulás figyelhető meg a megrendeléseknél. A bővülés hátterében vélhetően a még zajló autópálya-építések állhatnak – hangsúlyozta.
Az épületek építésénél tapasztalt lassulást többek között a kormányváltással, valamint az iráni háborúval összefüggő bizonytalanság magyarázhatja. Az uniós források várható beérkezése ugyanakkor élénkítheti a vállalatok beruházási kedvét is, egyelőre azonban kivárnak, hogy kiderüljön, elérhető lesz-e valamilyen támogatás a fejlesztéseik megvalósításához – mondta Regős.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője arra mutatott rá, hogy bár júniusban havi és éves összevetésben egyaránt csökkent az építőipari termelés, negyedéves alapon 5,6 százalékos bővülést regisztráltak.
Az építőipar jövőbeli teljesítményét továbbra is számottevő bizonytalanság övezi. Egyfelől a rendelésállomány (elsősorban az egyéb építmények esetében) további növekedést jelez előre, miközben a Lakhatási Tőkeprogram, valamint az Otthon Start Program által generált kereslet a lakásépítéseken keresztül támogathatja a bővülést. Másfelől a vállalati szegmensben továbbra is az óvatosság dominál, a bizonytalan gazdasági kilátások pedig tartósan fékezik a beruházási hajlandóságot. Az uniós források hatása várhatóan először az év vége felé válhat érzékelhetővé – tette hozzá.
Az MBH Bank elemzői szintén arra számítanak, hogy az uniós pénzek érdemi lendületet csak 2027-től adhatnak az ágazatnak. A tervezett felhasználási területek között szerepel a vasúti és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, továbbá egy átfogó bérlakásépítési program elindítása.
Forrás: KSH
Borítókép: magnific.com