Áprilisban az ipari kibocsátás volumene 1,1%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. Noha e visszaesés önmagában kedvezőtlen fejlemény, a márciusban mért jelentős, 3,1%-os bővülést követően egyelőre nem indokolt valódi trendfordulóról beszélni.
A magyar ipar a tavalyi év végén, három évig tartó recessziós időszak után érhette el mélypontját, majd fokozatos növekedési pályára állt – írja a Portfolio.hu. A javulás főként az új termelőkapacitások üzembe helyezésének köszönhető, miközben a fő exportpiacokon továbbra sem tapasztalható számottevő élénkülés. Az eddigi adatok alapján a legerőteljesebb fordulat a járműgyártásban – részben a BMW beruházásának hatására – és a gépiparban zajlott le, míg más ágazatokban egyelőre mérsékeltebb elmozdulások látszanak. A kedvező változás éves összevetésben is megjelenik: az ipar teljesítménye 0,9%-kal haladta meg a tavaly áprilisi szintet.
Mindezek ellenére az ipar emelkedő pályára álló trendje sokat ígérő fejlemény. Amennyiben az áprilisi visszaesés csupán a hullámzó havi adatok következménye, akkor a szektor az első negyedév után a második negyedévben is pozitív hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre.
A következő hónapok egyik érdekes kérdése az lehet, miként oldódik fel az exportstatisztikák és az ipari termelési adatok között jelenleg tapasztalható ellentmondás. Az export ugyanis továbbra is csökkenést jelez, ami nehezen összeegyeztethető az iparban megfigyelhető élénküléssel. A KSH ezt a GDP-adatokban a jelentős készletfelhalmozással magyarázta, ami akár arra is utalhat, hogy a vállalatok jelenleg elsősorban raktárra termelnek.
Ennek hátterében állhatnak átmeneti ciklikus tényezők, de akár a gyenge európai keresletből fakadó strukturális okok is. Az eltérés mindenesetre figyelemre méltó, márciusban pedig már annyira szembetűnővé vált, hogy logikusnak tűnne az export áprilisi megugrására számítani. Ez ugyanakkor rövid távon ismét ellentmondásba kerülhetne az ipari termelésben áprilisban tapasztalt korrekcióval.
Forrás: Portfolio.hu
Borítókép: usertrmk