A napenergia az elkövetkező évtized során a legnagyobb energiaforrássá válhat, maga mögé utasítva a szenet, az olajat és a földgázt – derül ki a BloombergNEF új jelentéséből.
Ez a hatalmas jelentőségű átrendeződés az energiafogyasztás történelmi mértékű növekedésével párhuzamosan zajlik majd, amelynek a mesterséges intelligencia térnyerése és az iparágak teljes körű villamosítása ad lendítőerőt.
„A napenergia nyeri a versenyt” – mondta Matthias Kimmel, a BloombergNEF energetikai gazdaságtanért felelős vezetője a TechCrunch szerint.
A BloombergNEF jelentőségéből kiviláglik: a változás már pusztán gazdasági okokból is bekövetkezik, mivel a napenergia egyszerűen túl olcsó ahhoz, hogy negligálni lehessen. Egy sokatmondó adat: Pakisztán az elmúlt két évben 25 gigawattnyi napelemes kapacitást telepített, miután az orosz inváziót követően megnövekedett a földgáz ára Ukrajnában. Az átmenet még ettől is intenzívebb ütemű lehetne, ha az országok szigorúbb intézkedéseket vezetnének be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Fontos hozzátenni, hogy a befektetők az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb növekedési lehetőségét látják az energiaiparban, melynek igazi húzóerejét az adatközpontok jelentik.
A BloombergNEF információi szerint az adatközpontok további 1 terawattnyi közüzemi méretű napenergiát tesznek majd gazdaságossá 2040-re, ami hozzávetőlegesen megegyezik az összes ma telepített közüzemi méretű napenergia-kapacitással.
A tanácsadó cég szakemberei úgy vélik, hogy a technológiai vállalatok és az adatközpont-fejlesztők jelentős mértékben befolyásolják majd, mely energiaforrások maradnak életképesek a 21. század közepéig.
Ugyanakkor más jellegű technológiák is versengenek az adatközpontok piacának egy részéért, többek között a hosszú távú energiatárolás, a geotermikus energia és a nukleáris energia. A nagy méretű akkumulátorok páratlan lendületet kaptak a Google-től, amely nemrégiben 1 milliárd dolláros értékű szerződést kötött 100 órás akkumulátorokra a Form Energy-vel. A megállapodás egy adatközpontokhoz kapcsolódó nagyszabású projek részét képezte. A geotermikus és a nukleáris energia szintén ígéretesnek tűnik a Fervo Energy és az X-energy nagy visszhangot kiváltó tőzsdei debütálását követően.
A fotovoltaikus technológiák versenye viszont továbbra is rendkívül intenzív marad. A napelemek az elmúlt években gyors ütemben terjedtek: a tendenciát – melynek egyelőre még a vége sem látszik – az árak folyamatos csökkenése is táplálja. A szakértők szerint 2035-re az árak további 30%-kal eshetnek, ami a szénnél és a földgáznál is versenyképesebbé teszi a napenergiát. 2050-re a napelemek várhatóan több mint kétszer annyi energiát termelnek majd, mint a földgáz.
A napenergia költségcsökkenése két fő okra vezethető vissza: az egyik Kína iparpolitikája, amely nagy lehetőséget lát a technológiában, és jelentékeny mértékű támogatásokkal segíti a gyártókat, miközben dominálni óhajtja a piacot. A másik fontos ok a tömegtermelés, amely rendkívüli mértékben csökkentette a költségeket.
Általánosságban elmondható, hogy „a költségek minden egyes megduplázódó kapacitás mellett mérséklődnek” – vázolta Kimmel, majd hozzátette: „A napenergia esetében ez még ennél is gyorsabban történt.”
A napenergia bősége már most jól látható hatást gyakorol a hálózati méretű akkumulátorok piacára is. Spanyolországban és Olaszországban a nappali órákban termelt napenergia olyan hatalmas mennyiséget ért el, hogy lenyomta a nappali villamosenergia-árakat – fejtette ki Kimmel. Ebből fakadóan a fejlesztők úgynevezett hibrid megújuló erőműveket kezdenek építeni, amelyek napelemeket és akkumulátorokat kombinálnak, hogy a magasabb esti árak dacára is képesek legyenek kellő mennyiségű energiát értékesíteni.
Az akkumulátorok piacának jelenlegi állapota nagyjából ahhoz hasonlítható, ahol a napenergia 2020-ban tartott – olvashatjuk a BloombergNEF jelentésében. 2025-ben világszerte 112 gigawatt hálózati méretű akkumulátort telepítettek, ám 2035-re ez a szám várhatóan megháromszorozódik.
Forrás: BloombergNEF
Borítókép: Oleksandr Ryzhkov