Volt idő, amikor a napelemes piac Magyarországon szinte megállíthatatlannak tűnt. A szaldó elszámolás, az állami támogatások és az energiaköltségek emelkedése miatt sok család és vállalkozás döntött napelemes rendszer mellett. Aztán jött a szabályozási fordulat, a bruttó elszámolás, a pályázati bizonytalanság – és a piac látványosan megtorpant.
Az Ipar24 Podcast vendége Belák Gábor, az NV Solar egyik tulajdonosa és cégvezetője volt, akivel arról beszélgettünk, hol tart ma a magyar napelemes piac, kinek éri meg még mindig napelemet telepíteni, és miért lehet a következő évek kulcsa az energiatárolás.
A szaldó után új korszak kezdődött
A korábbi szaldó elszámolás nagyon kedvező volt a lakossági ügyfeleknek. Éves szinten számolták el a megtermelt és elfogyasztott áram különbségét, így a hálózat gyakorlatilag egyfajta virtuális akkumulátorként működött.
A bruttó elszámolásban azonban más a helyzet: a fogyasztó drágábban veszi az áramot, mint amennyiért a megtermelt többletet visszatáplálja. Emiatt a megtérülési idő jelentősen megnőtt, a lakossági piac pedig sokkal inkább pályázatfüggővé vált.
Miért lassult le a lakossági piac?
Támogatás nélkül egy átlagos napelemes rendszer megtérülése ma már sok esetben 15–20 év körül mozoghat. Ez sok háztartás számára túl hosszú idő, különösen akkor, ha akkumulátoros tárolót is szeretnének.
Egy átlagos családi ház igényeit kiszolgáló rendszer ma nagyjából bruttó 3,5–4 millió forint körüli beruházást jelenthet. Ezzel egy havi 16–20 ezer forintos áramszámla jelentős része kiváltható, de a pontos megtérülés erősen függ a fogyasztási szokásoktól, a rendszer méretétől és attól, van-e elérhető támogatás.
Az akkumulátor szerepe felértékelődött
A bruttó elszámolásban már nem elég csak megtermelni az energiát. Az számít igazán, hogy a háztartás mennyit tud belőle helyben felhasználni.
Mivel a napelem napközben termel a legtöbbet, a családok viszont jellemzően reggel és este fogyasztanak többet, az akkumulátoros tárolás és az okos energiahasználat egyre fontosabb. Ilyen lehet például a mosógép, mosogatógép vagy más nagyobb fogyasztók napközbeni időzítése.
Cégeknek továbbra is jó döntés lehet
A vállalati piacon egészen más a helyzet. A cégek jellemzően magasabb áron vásárolják az áramot, ezért náluk egy jól méretezett napelemes rendszer akár néhány év alatt is megtérülhet.
A napelem nemcsak rezsicsökkentő eszköz lehet, hanem versenyképességi tényező is. Egy vállalkozás a megtérülés után alacsonyabb működési költséggel dolgozhat, ami hosszabb távon árelőnyt, fejlesztési lehetőséget vagy nagyobb stabilitást jelenthet.
ESG, beszállítói elvárások és zöld kommunikáció
A nagyvállalatoknál és beszállítói láncokban egyre fontosabb az ESG-szemlélet, az energiahatékonyság és a fenntartható működés igazolása. Egy magyar KKV számára is előnyt jelenthet, ha bizonyítani tudja, hogy megújuló energiát használ.
Ez már nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti szempont is: egyre több partner, megrendelő és végfelhasználó figyel arra, hogyan készül egy termék vagy szolgáltatás.
Napelem lízing: beruházás önerő nélkül
A céges piacon az egyik legérdekesebb lehetőség a napelem lízing. Ennek lényege, hogy a vállalkozás akár jelentős kezdőbefektetés nélkül telepíthet rendszert, a havi lízingdíj pedig alacsonyabb lehet, mint az elért energiamegtakarítás.
Ez azt jelenti, hogy a cég már az első hónaptól csökkentheti a rezsiköltségét, miközben nem kell egyszerre több millió forintot beruházásként kifizetnie.
A piac tisztul, a technológia marad
A napelemes szektor az elmúlt években komoly tisztuláson ment keresztül. Sok cég túlvállalta magát, másokat a pályázatok leállása vagy az elszámolási rendszer változása hozott nehéz helyzetbe.
Azok a vállalkozások tudtak talpon maradni, amelyek nemcsak értékesíteni tudtak, hanem szakmailag, pénzügyileg és szervezetileg is stabilabb alapokon álltak. A piac ma kisebb, óvatosabb és tudatosabb, de nem tűnt el.
Merre tart a napelemes piac?
A következő évek egyik kulcsa várhatóan az energiatárolás lesz. A cél már nem pusztán az, hogy minél több napelem kerüljön a tetőkre, hanem az, hogy a megtermelt energia minél nagyobb részét helyben lehessen felhasználni.
Belák Gábor szerint idővel Magyarországon is természetessé válhat, ami például Olaszországban már sok helyen alapértelmezett: új ház építésénél a napelemes rendszer és az akkumulátor már nem extra, hanem az épületgépészet része.
A napelem nem múlt idő
A szaldó korszakának vége sokakat elbizonytalanított, de ez nem jelenti azt, hogy a napelemnek vége lenne. Inkább új korszak kezdődött, ahol pontosabb számításra, jobb tervezésre és tudatosabb energiahasználatra van szükség.
Lakossági oldalon a pályázatok és az akkumulátoros rendszerek hozhatják vissza az érdeklődést. Céges oldalon pedig a megtérülés, az ESG-elvárások és a működési költségek csökkentése miatt továbbra is erős érvek szólnak a napelem mellett.
A piac tehát már nem olyan, mint néhány éve volt. De aki jól számol, hosszú távon gondolkodik, és megfelelő szakmai partnerrel dolgozik, annak a napelem 2026-ban is valódi lehetőség lehet.