A Német Ipari Szövetség szerint elérkeztünk az úgynevezett “Kína-sokk 2.0” időszakába, mely voltaképpen az egész európai gazdaságot óriási nyomás alá helyezi.
A Német Ipari Szövetség (BDI – Bundesverband der Deutschen Industrie) ügyvezető igazgatója, Tanja Gönner a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a kínai állami támogatások következtében kialakult túlkapacitások akadály nélkül áramlanak be az Európai Unió egységes piacára. Hozzátette, hogy Peking célja a stratégiai jelentőségű technológiai szektorokban a globális vezető szerep megszerzése.
Gönner ugyanakkor kiemelte, hogy Európa megfelelő eszközökkel rendelkezik a kialakult helyzet kezelésére. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi kereskedelem mintegy 60 százaléka továbbra is a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján bonyolódik, és számos ország továbbra is elkötelezett a szabályalapú kereskedelem fenntartása mellett. Kedvező fejleménynek nevezte azt is, hogy az Európai Unió olyan szabadkereskedelmi egyezményeket is sikeresen lezár, amelyek hosszú éveken át nem haladtak előre.
Ezek közé sorolható az Európai Unió és a Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – közötti kereskedelmi megállapodás, amely május elején ideiglenes hatállyal életbe lépett. Az egyezmény célja, hogy a vámok és más kereskedelmi korlátok fokozatos lebontásával élénkítse az áruk és szolgáltatások szabad áramlását.
A BDI álláspontja szerint Európának határozottabb politikát kell képviselnie Kínával szemben, ugyanakkor nem tartja kívánatosnak a gazdasági kapcsolatok teljes megszakítását.
A szervezet emellett gyorsabb uniós döntéshozatalt, valamint a politikai és gazdasági szereplők közötti szorosabb együttműködés erősítését sürgeti.
A BDI már 2019-ben is a német Kína-stratégia felülvizsgálatát szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy növelni kell a piacgazdaság alkalmazkodóképességét és ellenálló képességét. A német kormány 2023-ban elfogadott Kína-stratégiája Pekinget egyszerre tekinti partnernek, versenytársnak és rendszerszintű kihívást jelentő szereplőnek.
A szakirodalom az első úgynevezett „Kína-sokk” időszakaként Kína 2001-es WTO-csatlakozását követő éveket említi, amikor az alacsony árú kínai termékek nagy mennyiségben jelentek meg a nemzetközi piacokon. Bár a német ipar hosszú időn keresztül jelentős előnyöket élvezett a kínai keresletből – különösen az autóipar és a gépgyártás területén –, a német autógyártók napjainkra egyre komolyabb nehézségekkel szembesülnek a kínai piacon. Eközben Európában is számos iparág számára jelent kihívást az állami támogatással működő kínai vállalatok által támasztott erős árverseny.
Forrás: Deutsche Presse-Agentur
Borítókép: magnific.com