Az Európai Unió új eszközt vet be az olcsó ázsiai importtermékek visszaszorításáért vívott harcban.
Újabb fordulat jöhet az Európai Uniónak az olcsó ázsiai importtermékek visszaszorításáért vívott küzdelmében. Franciaország és Olaszország – Németországgal kiegészülve – olyan uniós védelmi intézkedéseket sürget, amelyek korlátoznák egyes vegyipari és műanyagipari termékek beáramlását az európai piacra. A lépés elsősorban a Kínából érkező, gyorsan növekvő importra való válaszreakcióként értelmezhető – írja a Reuters.
A tervek szerint többek között a PET, az epoxigyanták és az üvegszálak importját érinthetné az EU által kilátásba helyezett speciális kvóta vagy extra vám. A felsorolt alapanyagok jelentősége egyáltalán nem csekély: a csomagolóipartól az építőiparon át egészen a jármű- és kompozitgyártásig megannyi ágazat rendszeresen használja őket.
Az európai vegyipart egyszerre sújtják a magas energiaköltségek, a lanyhuló kereslet és az olcsóbb import. A helyzet drámaiságát bizonyítja, hogy a jelentősebb német vegyipari szereplők, köztük a BASF, a Lanxess és a Wacker is a létszámleépítés mellett döntött.
A tervezett intézkedés azért is jelentős, mert az EU eddig inkább célzott (például dömpingellenes) eszközökkel igyekezett védekezni. A frissen felmerült intézkedés ellenben szélesebb körben korlátozhatná az importot.
Az ügy egy nagyobb európai dilemmára is ráirányítja a figyelmet: miként őrizhető meg a kontinens ipari versenyképessége úgy, hogy közben az energiapolitika, a klímapolitika és a globális kereskedelem feltételei is dinamikus ütemben változnak?
A feszültség egyébként más ágazatokban is jól kitapintható. Az EUROMETAL szeptember elején több mint 200 iparági szereplő részvételével demonstrált Brüsszelben az európai gyártás versenyképessége mellett. A felvonuláson tíz jelképes „ipari koporsóval” hívták fel a figyelmet az európai ipari termelés hanyatlására, és a válság enyhítésének fontosságára.
Magyar szempontból mindez azért bír különös jelentőséggel, mert a hazai feldolgozóipar erősen kapcsolódik az európai termelési láncokhoz. A KSH friss adatai szerint ugyanakkor júliusban kedvező fordulat következett be: a magyar ipari termelés 4,7 százalékkal nőtt éves, 1,7 százalékkal havi összevetésben, az év első hét hónapjában pedig 2,7 százalékos bővülést mértek. A növekedésben a fellendülő járműgyártás és az elektronikai, optikai termékek gyártása is szerepet játszott.
Forrás: Reuters
Borítókép: magnific.com