Az utóbbi időszakban szemlátomást nehéz helyzetbe került a PJM nevű észak-amerikai regionális villamosenergia-átviteli szervezet, mely évtizedeken át a háttérben végezte tevékenységét.
E tevékenység egyik legfőbb összetevőjét a kereslet és a kínálat összehangolása jelentette a helyi áramiparon belül. Ennek a korszaknak azonban mára leáldozott – írja a TechCrunch. A politikai döntéshozók, a nagyvállalatok, s a prominens energiaipari szereplők szinte egyöntetűen úgy látják, hogy nem lehet tovább késleltetni a rendszer átalakítását. Ezt egyébként maga a PJM is sem vitatja.
A szervezet nemrégiben publikált egy tanulmányt, amely szerint az általa irányított területnek „évei vannak, nem évtizedei” arra, hogy radikálisan új alapokra helyezze működését. „A jelenlegi helyzet nem fenntartható” — fogalmazott a tanulmányban David Mills, a PJM vezérigazgatója.
Ideális esetben egy ilyen technokrata jellegű jelentés csupán néhány törvényhozó és szabályozó asztalára kerülne. A PJM működési területén viszont kifejezetten sok adatközpont található – közéjük tartozik az észak-virginiai, rendkívül nagy számítási kapacitású terület is. A TechCrunch cikke szerint a PJM-hez fűződő látványos fejlemény akkora hullámokat verhet, hogy az egész technológiai iparág megremeghet bele.
A 70 oldalas jelentés voltaképpen nem más, mint egyfajta számvetés, önvizsgálat. Ugyanakkor a markáns önreflektivitás dacára sokan továbbra is kételkednek benne, hogy a szervezet képes lesz belülről megreformálni önmagát. Az egyik közműszolgáltató, az American Electric Power (AEP) például azt fontolgatja, hogy teljesen kilép a PJM-ből.
„A PJM jelenlegi működése és az érintettek jóváhagyási folyamata nem ad biztosítékot arra, hogy ezek a problémák belátható időn belül megoldódnak” — fogalmazott Bill Fehrman, az AEP vezérigazgatója egy keddi konferencián. „Sőt, ha most nem történik valami, szerintem még tíz év múlva is ugyanezekről a problémákról fogunk beszélni. A PJM piaca nagyon jól működött, amikor a kínálat meghaladta a keresletet; most viszont teljesen más korszakban vagyunk” – fűzte hozzá.
A felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia miatt elkezdett túlterhelődni a PJM energiatermelő kapacitása. Az egyre bővülő kereslet miatt a PJM 2022-ben leállította az új erőművekkel kapcsolatos csatlakozási kérelmek fogadását, arra hivatkozva, hogy a feldolgozás már esztendők óta akadozik. Erre éppen akkor került sor, amikor az áramigény évtizedek óta először kezdett ismét növekedni. A szervezet voltaképpen megakadályozta, hogy új szereplők csatlakozzanak a hálózathoz.
A hosszú várólista azonban nem csupán a PJM hibája, hiszen sok csatlakozási kérelem valójában duplikáció: a fejlesztők tulajdonképpen ugyanazt a projektet több hálózati régióban is benyújtják, hogy lássák, hol kapnak gyorsabban engedélyt. A PJM aggasztóan lassú jóváhagyási folyamata miatt a 2022-ben várólistán szereplő több mint 300 gigawattnyi projektből végül csak 103 gigawattnyi jutott el szerződéskötésig, és eddig mindössze 23 gigawattot kapcsoltak ténylegesen a hálózatra. A legtöbb fejlesztő inkább visszalépett ahelyett, hogy türelmesen várt volna a folyamat lezárultáig.
A regionális energiaigény továbbra is oly számottevő, hogy a PJM a közelmúltban újra lehetőséget biztosított a jelentkezésre, és az energiaipari cégek, illetve a különböző projektfejlesztők több mint 800 új csatlakozási kérelmet nyújtottak be: összesen 220 gigawattnyi új kapacitásra pályáztak. Jóllehet a PJM szüneteltette az új kérelmeket, semmit sem tett az új hálózati csatlakozások iránti kereslet csökkentése érdekében.
Mi lehet a helyzet legmegnyugtatóbb megoldása? Nos, a PJM három forgatókönyvet is felvázolt Az első szerint a közműcégeknek és energiatermelőknek jelentősebb és hosszabb távú kötelezettségeket kellene vállalniuk. (A PJM jelenleg három évre előre ír elő áramellátási kötelezettséget.) A második forgatókönyv módosítaná a fogyasztók ellátásbiztonsági garanciáit — ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy azonál, akik kevesebbet fizetnek, hamarabb kapcsolhatnák le az áramot. Ha a harmadik opció valósulna meg, akkor a PJM lényegében egy valós idejű piachoz hasonlítana, ahol a kereslet és kínálat határozza meg az árakat, miközben a hosszú távú szerződések nyújtotta stabilitás is a rendszer alkotóeleme maradna. Jelen pillanatban roppant nehéz elképzelni, hogy a PJM számára bármelyik forgatókönyv is előnyös volna.
Forrás: TechCrunch
Borítókép: evening_tao