Hálózatra kapcsolták a kínai Fukang 100 MW-os, olvadt sóval működő naphőerőművét. A 15 697 napkövető tükörrel és 236 méteres toronnyal épült rendszer akár nyolc órán át képes hőt tárolni. Megnéztük, mit igazolnak a hivatalos adatok, és miért lehet fontos a technológia az energiarendszereknek.
2026. október 30-án hálózatra kapcsolták a kínai Hszincsiangban, Fukang városánál épült, 100 megawattos, olvadt sóval működő naphőerőművet. A sivatagi létesítmény látványos méretei mellett az teszi különösen érdekessé a beruházást, hogy a napsugárzásból előállított hőt órákra el tudja raktározni, ezért az áramtermelést nem kell kizárólag a közvetlen napsütés idejére korlátoznia. A közösségi médiában terjedő hír alapadatai több forrásból ellenőrizhetők – az éves energiatermelési és kibocsátáscsökkentési számok viszont egyelőre előrejelzések.
A kínai CCTV október 30-i beszámolója szerint a Fukangban felépült, 100 MW névleges teljesítményű erőmű azon a napon kezdte meg a hálózati működését. A közlés a State Grid Xinjiang Electric Power hálózati társaság információira hivatkozva Hszincsiang hatodik hálózatra kapcsolt olvadt sós, tornyos naphőerőműveként azonosítja a létesítményt. A People’s Daily fotóriportja szintén az október 30-i hálózati csatlakozást dokumentálja.
A kínai sivatag új erőműve számokban
- 100 MW: az olvadt sós, tornyos naphőerőmű névleges villamos teljesítménye;
- 15 697: a napsütést követő, úgynevezett heliosztát tükrök száma;
- 236 méter: a központi hőelnyelő torony magassága;
- körülbelül 580 ezer négyzetméter: a tükrök összes fénygyűjtő felülete a műszaki beszállítói adatok alapján;
- 8 óra: a hőtároló rendszer tervezett tárolási időtartama;
- 900 MW: a hozzá kapcsolódó, hagyományos fotovoltaikus naperőművi kapacitás.
Az adatoknál kulcsfontosságú a különbség: a 100 MW-os hőtárolós erőmű és a 900 MW-os napelemes rész együtt alkot egy 1000 MW, azaz 1 GW névleges kapacitású beruházást. Az 1 GW tehát nem a tornyos naphőerőmű önálló teljesítménye. Az összekapcsolt projektet a beruházó China Green Development Investment Group és a hőtárolós technológiát szállító Cosin Solar projektismertetője is bemutatja.
Hogyan lehet napenergia segítségével éjszaka is áramot termelni?
Ez a létesítmény nem úgy működik, mint a hagyományos napelempark. A fotovoltaikus panelek a fényt közvetlenül villamos energiává alakítják. Fukang 100 MW-os tornyos egysége ezzel szemben koncentrált napenergiával működő hőerőmű, nemzetközi rövidítéssel CSP (concentrated solar power).
A központi torony köré telepített több ezer tükör számítógépes vezérléssel követi a Nap mozgását, és a fénysugarakat a torony tetején található hőelnyelőre irányítja. A hő átadódik a rendszerben keringő olvadt sónak, amelyet a beszámolók szerint akár 565 Celsius-fokra melegítenek fel. A forró közeget hőszigetelt tartályokban tárolják, majd szükség esetén hőcserélőn keresztül nagy nyomású gőzt állítanak elő, amely turbinát és generátort hajt. A kínai beszámoló körülbelül 540 Celsius-fokos gőzről ír.
Az amerikai energiaügyi minisztérium technológiai ismertetője is ezt az elvet írja le: az olvadt só a napfényből származó hő gyűjtésére és későbbi felhasználására alkalmas. Az erőmű ezért a nappal összegyűjtött hőből a naplementét követően, illetve átmeneti felhős időben is képes lehet áramot előállítani.
A nyolcórás tárolás nem jelent garantált, megszakítás nélküli, 24 órás áramtermelést. A tényleges teljesítmény a napsütéstől, a tárolók töltöttségétől, az üzemállapottól és az energiarendszer igényeitől függ. A tároló hőt őriz meg; nem azonos egy ugyanekkora kapacitású akkumulátoros villamosenergia-tárolóval.
Miért építettek mellé 900 MW-nyi hagyományos napelemet?
A két technológia különböző feladatokra alkalmas. A 900 MW-os napelempark a rendelkezésre álló napsugárzásból közvetlenül termel villamos energiát, míg a naphőerőmű a hőtárolás révén időben rugalmasabban ütemezhető áramtermelést biztosíthat. A kettő kombinációja segíthet abban, hogy a nappali termelés és az esti fogyasztás közötti eltérés kisebb terhet jelentsen a hálózatnak.
Ez ugyanaz a rendszerirányítási probléma, amelyről az IPAR24 korábban a napenergia és a hiányzó tárolókapacitások magyarországi összefüggéseiben is írt. Az esti órákban a fotovoltaikus termelés visszaesik, miközben a villamosenergia-igény magas maradhat. Az esti hálózati terhelés kihívásait külön cikkünk is bemutatja.
Fontos műszaki pontosítás, hogy a napenergiából hőt gyűjtő CSP-rendszer és a vele együtt működő fotovoltaikus park nem ugyanazt a technológiát használja. A Fukangban megépített rendszerhez kapcsolódó, nyolcórás tároló a naphőerőmű hőtárolója; a rendelkezésre álló források nem igazolják, hogy a teljes 900 MW-os napelempark nyolcórás energiatárolóval lenne ellátva.
Reális az évi 120 millió kilowattórás termelés?
A projektet ismertető kínai közlések szerint a 100 MW-os hőerőmű tervezett átlagos éves villamosenergia-termelése mintegy 120 millió kWh (120 GWh). Ugyanehhez az egységhez évi körülbelül 40 ezer tonna szabványszén-egyenértékű megtakarítást és 140 ezer tonna elkerült szén-dioxid-kibocsátást társítanak.
Ezek nem a frissen indult erőműből már rendelkezésre álló, egy teljes évre vonatkozó mért eredmények. A 2026. október 30-i indulás után nem telhetett el olyan üzemidő, amelyből ellenőrzött éves termelési mérleg állna rendelkezésre. A kibocsátáscsökkentés ráadásul attól is függ, milyen villamosenergia-termelést vált ki a megújuló kapacitás. A 140 ezer tonnás értéket ezért projektbecslésként, nem igazolt környezeti mérésként kell kezelni.
A Cosin Solar projektlapja a teljes, 1000 MW-os napenergia-kombinációra ennél jóval magasabb, évi körülbelül 1,675 milliárd kWh termelést tervez. A két szám nem ellentmondás: eltérő rendszerrészre vonatkozik. Az utóbbi szintén előrejelzés, nem lezárt éves mérés.
Korszakváltás vagy drága különleges megoldás?
A tornyos naphőerőművek egyik legnagyobb előnye az időzíthetőbb termelés, ám a technológia összetett. Nagy tükörmezőre, precíz napkövető rendszerekre, magas hőmérsékletű csővezetékekre, hőszigetelt tárolókra és hagyományos gőzturbinás berendezésekre van szükség. Sivatagos környezetben a por és a tükrök tisztítása is üzemeltetési kihívás, az olvadt só keringtetése pedig külön figyelmet igényel.
A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) 2025-ben kiadott, a 2024-es költségeket feldolgozó tanulmánya szerint a koncentrált naphőerőművi technológia globális átlagos kiegyenlített áramtermelési költsége 2010 és 2024 között 77 százalékkal csökkent, 2024-ben körülbelül 0,092 dollár/kWh volt. Ez nem a fukangi létesítmény igazolt önköltsége; a konkrét beruházás pénzügyi megtérüléséről a most ellenőrzött források alapján nem lehet pontos következtetést levonni.
Az amerikai NREL technológiai értékelése külön is kiemeli az olvadt sós rendszerek műszaki megbízhatósági és üzemeltetési kockázatait. A technológia tehát nem mindenhol versenyképes alternatívája a hagyományos napelemeknek vagy az akkumulátoros tárolásnak: különösen a megfelelő napsugárzású térségekben és hosszabb idejű, szabályozható energiaszolgáltatási igény mellett lehet érdekes.
Miért fontos ez a beruházás az ipar számára?
Fukang esete azt mutatja meg, hogy a napenergia hasznosítása már nem csupán az egyre több napelem telepítéséről szól, hanem arról is, miként lehet a megtermelt energiát a fogyasztási időszakokhoz igazítani. Az olvadt sós naphőerőmű az egyik lehetséges megoldás, amely a hő tárolásával igyekszik rugalmasabbá tenni a megújuló villamosenergia-termelést.
Magyarországon mások a földrajzi, időjárási és beruházási feltételek, ezért a kínai projektből nem következik, hogy hazánkban is gazdaságos lenne ugyanezt a konstrukciót megépíteni. A műszaki tanulság azonban releváns: a megújulók terjedésével együtt az energiatárolás és a villamosenergia-rendszer jövőbeli átalakulása is egyre hangsúlyosabb ipari kérdés.
A közösségi médiában közzétett fukangi hír lényegi állításai tehát megerősíthetők. Az erőmű működését, teljesítményét és fő műszaki paramétereit több, egymástól eltérő forrás támasztja alá; az éves áramtermelési és környezetvédelmi eredményekről azonban csak a későbbi, tényleges üzemadatok alapján lehet végleges mérleget vonni.
Források
- CCTV / China Media Group – Fukang 100 MW-os olvadt sós naphőerőművének hálózati indulása, 2026. október 30.
- People’s Daily – Képriport a 2026. október 30-i hálózati csatlakozásról, 2026. október 31.
- Cosin Solar – A Fukang 100 MW CSP + 900 MW PV beruházás hivatalos technológiai projektlapja.
- U.S. Department of Energy – Thermal Storage System Concentrating Solar-Thermal Power Basics.
- IRENA – Renewable Power Generation Costs in 2024, 2025-ös közzététel.
- NREL – Concentrating Solar Power, Annual Technology Baseline 2024.
Borítókép forrása: AI illusztráció. Nem a fukangi létesítményről készült dokumentumfotó.