A “2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás szerint a fogyasztói csomagolt termékek gyártói az úgynevezett “ipari intelligencia” alkalmazásával próbálják meg ellensúlyozni az intenzívebb költségnyomást, illetve a termelési hatékonyság csökkenését.
A fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártói szerint az előttünk álló esztendőkben drasztikusan emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya. A Schneider Electric által publikált “2026 Industrial AI in CPG Survey” nevű kutatásból kiviláglik: míg 2026-ban csupán 15 százalékig növekedhet a késések, az előre nem tervezett leállások, a minőségi problémák és az eszközök nem megfelelő használata okozta veszteség, addig 2027-ben 21,37 százalékra, 2030-ban pedig 29,14 százalékra ugorhat ugyanez a szám.
A felmérés egyik legfontosabb megfigyelése, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelést nehezítő leállások, csúszások, illetve a berendezések egyes hibái már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét jelentik. További lényeges megállapítás, miszerint egyre több gyártó tartja ígéretesnek a mesterséges intelligencia ipari célú alkalmazását. Abban bíznak, hogy a technológia segítségével csökkenteni lehet majd az elkerülhető veszteségekből eredő károkat. Ugyanakkor beszédes, hogy a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligenciát végponttól végpontig terjedően beépítették döntő fontosságú műveleteikbe, illetve a döntéshozatalba. A megkérdezettek több mint harmada viszont arra számít, hogy az évtized végére az AI a működésük centrális eleme lesz, vagyis négy év leforgása alatt akár háromszorosára duzzadhat a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya a CPG-gyártók berkein belül.
A felmérés szerint a gyártók úgy számolnak, hogy a mesterségesintelligencia-alapú projektek gyorsan visszahozzák majd a befektetett pénzösszegeket. A válaszadók egyharmada 2030-ra 50-74 százalékos megtérülést vár az AI alapú projektektől, nagyjából tizedük pedig 100 százalékot is meghaladó mértékűt. Várakozásaikból kiviláglik, hogy számításaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán eszközölt befektetések egy évnél is kevesebb idő alatt térülnek meg. Ehhez hasonló teljesítményt jelenleg csupán a Világgazdasági Fórum Példaképként jellemzett üzemekben, valamint az autonóm gyárakban láthatunk.
Noha a jövőre vonatkozó elképzelésekből meglehetős optimizmusra következtethetünk, ha a jelenre szűkül a szemhatár, a megkérdezett vállalkozások derűlátása alábbhagy. A válaszadók 70 százaléka szerint jelenleg az AI alapú projektek esetében a 20 százalékot is alulmúlja a ROI (Return of Investment), egyharmaduk pedig 5 százalékos vagy annál is alacsonyabb megtérülést lát. Megállapítható tehát, hogy az ágazat ma még nem képes teljeskörűen kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.
“A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását” – fogalmazott Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke, majd hozzátette: “Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket.”
A megkérdezettek szerint az AI szélesebb körű alkalmazását olyan tényezők akadályozzák, mint a technológiával és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiánya/csekély foka, a korszerűtlen automatizálási rendszerek és infrastruktúra, a a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya, a munkavállalói ellenérzések, vagy épp a kiberbiztonsági/jogi megfelelési aggályok.
Forrás: Schneider Electric
Borítókép: wirestock